Folytatva az egyetemi sorozatot, most egy kicsit arról szeretnék szólni, hogy milyen alkalmazásokat vettünk át a hallgatókkal az utóbbi órákon. Miután átbeszéltük a különbséget a "régi" és az "új" web között, elkezdtünk hozzátenni mi is. Ehhez a Google alkalmazásait használjuk. Nincs ebben semmi ragaszkodás, egész egyszerűen azért mert a Google-t mindenki ismeri.

Ismeri, de nem tudja mi is valójában. A hallgatók nincsenek tudatában annak, hogy a Google egy nagyvállalat, egészen konkrét és egyre növekvő profitcélokkal. Mi felhasználók pedig fizetünk, hogy a szolgáltatásait használhassuk. Morális, etikai és gazdasági problémákat feszegettünk. Kinek, mennyire éri meg az, hogy kényelmesen, egyszerűen, pénz fizetése nélkül juthat eszközökhöz, melyek megkönnyítik a mindennapi kommunikációt, kapcsolattartást és akár még előnyt is adhatnak másokkal szemben.

Nem ismerik a hallgatók a targetált hirdetések fogalmát és nem igazán törődtek eddig azzal, hogy a gmail-ben milyen szöveges hirdetések jelentek meg a leveleik mellett. És természetesen ezzel nincsen semmi probléma. Mindenképpen érdemes azonban, hogy tudatosan éljünk ezekkel a lehetőségekkel. Értsük, mit-miért kapunk és mivel fizetünk ezekért az alkalmazásokért, szolgáltatásokért. Természetesen ezek a megállapítások nem csak a Google alkalmazásaira igazak, hanem minden hasonló szolgáltatóra.

Nekem kicsit meglepő volt, hogy nagyjából a hallgatók 35-40%-a nem rendelkezett Google fiókkal. Ők főként Hotmail-t használtak eddig és valószínűleg fognak ezután is. Mindenesetre most regisztráltak egy Google-fiókot is, hiszen az óra és az otthoni munkáikhoz is szükségük lesz rá. Megismerkedtünk a Gmail-el, a nem törlök-archiválok módszerrel, a zero inbox technikával - bár bemutatnom sajnos éppen nem sikerült, annyi nyitott feladat van most is nálam:( - és a felülettel. Megnéztük és értelmeztük mit is jelent a szálkövetett nézet kifejezés és kicsit állítgattunk is a beállításokon.

 

Átnéztük a Naptárt és a beállításait, használatát. Megnéztük a különböző nézeteket, a naptár megosztást, illetve azt, hogyan lehet másokat meghívni egy-egy eseményhez. Alapszint persze, remélem elkezdik majd használni. A beadandó feladatban elvárás, hogy legyen egy megosztott eseménynaptár is a weboldalon, így talán viszontlátok majd pár megosztott Google naptárat.

Csoportok. Minden kurzus kapott egy Google csoportot. Nem fogjuk használni igazán, csak egy teszt erejéig hoztuk létre. A hallgatók tisztában vannak a levelezőlistákkal, így sok újdonságot nem jelent a kezelésük. Azt viszont nem tudták, hogy akár ők is indíthatnak csoportokat. Miért nem használom mégsem a kurzusban? Azért mert van egy hivatalos kommunikációs felület. Ha olyan információt szeretnék közölni, amelynél fontos, hogy eljusson hozzájuk és fontos, hogy ez olyan körülmények között történjen meg, hogy ne mondhassa senki nem kapta meg, muszáj az egyetem által biztosított lehetőségeket használni. Ez most az ETR kurzusmail. Éppen elég, nem kell a redundancia. Persze el tudom képzelni, hogy Google csoportban beszélgetünk problémákról, de eddig ilyen igény nem merült fel.

Keresés. Mindenki keresett már a Google-el. Ebben semmi újdonság nincs és várható is volt, hogy nem lesz olyan hallgató, aki még sohasem használta. Viszont azon kívül, hogy egy-egy keresőszót beírnak, csak nagyon kevesen vannak tisztában a speciális keresés lehetőségeivel. Arról pedig még kevesebben tudnak, hogy valutaváltáshoz, moziműsor egyszerű megnézéséhez, vagy éppen sporteredmények gyors átnézéséhez is nagyszerűen használható.

Folytattuk a Dokumentumokkal, a Képekkel a Térképpel és a Youtube-al. Nem részletezem mindet, így is több lett ez a poszt, mit szerettem volna. A Google Dokumentumoknak több időt szántunk. Nagy sikert aratott a közös, egy időben történő dokumentumszerkesztés. Itt is hangsúlyt fektettünk a megosztásra, megnéztük hogyan hozható létre egy űrlap, stb. Eljátszogattak vele a hallgatók. Egy két érdeklődő kérdésből azt vettem észre, hogy talán itt sikerült végre olyat mutatni, amelyben meglátták a fantáziát. Ez a szolgáltatás valóban segítheti őket.

Vicceskedtünk a térképekkel, eljátszottunk a StreetView-val és a különböző layerekkel. Megbeszéltük, hogy a térképek megoszthatók, sőt beágyazhatók weboldalakba is. Megismertük a képek alapján történő keresést, a képmegosztás lehetőségeit, a Picasa-t és videóztunk a Youtube-on. Ezt ismerik a legtöbben a hallgatók. Milyen meglepő!:)

A Google alkalmazásait, szolgáltatásait egy egész órában a Sites-al zártuk. Minden hallgató létrehozott egy egyszerű site-ot, melyet feltöltött némi tartalommal is. Éreztem a megkönnyebbülést, a felszakadó sóhajt, amikor realizálták, hogy azért az a beadandó feladat nem is lesz olyan nehéz. Csak nehogy elbízzák magukat, keményen fogok értékelni!

A Google alkalmazásai ugyebár nagyon sok mindenre jók. Ott van például a Dokumentumok vagy Docs, kinek hogyan tetszik. Azt már tudjuk régóta, hogy nagyon jól alkalmazható az eszköz a kollaboratív irodai munkavégzés szempontjából, illetve publikációk megosztására. Most azonban lessük meg a belinkelt videót, amely nagyon egyszerű példán keresztül mutatja be, hogy és mint használhatjuk fel a formkészítő modult tesztek kiírásához, naná, hogy az oktatásban. A teljes útmutatásért klikk ide, vagy a képre alul!

A fenti videó keretein belül jól láthatjuk, ahogyan a tanár létrehoz egy Google űrlapot, amelynek a hátterében, mint tudjuk, egy "Google Exceltábla" áll. Az űrlapon elhelyezett kérdésekre adott válaszok belekerülnek a táblázat megfelelő cellájába. Fontos tehát, hogy az űrlapon keresztül mindenképpen beazonosítsuk a kitöltő diákot. Ezt követően a tesztsort maga a tanár is kitölti, hogy a helyes eredmények elérhetőek legyenek a táblázaton belül. Végül pedig egyszerű táblázatos hivatkozásokkal és függvényekkel elvégezzük a pontok kiszámítását. Természetesen a hallgatókat e-mail segítségével kiértesítjük, hogy töltsék ki az űrlapot (tesztet). Egyszerű kis rafinéria ez, és ha nem szeretnénk nagy, robosztus keretrendszert alkalmazni, viszont a tanulókat sűrűn bombáznánk rövid tesztekkel, akkor igazán ideális megoldás.

A Techcrunch hozta a hírt, miszerint a Gmail account ezentúl OpenId-ként is működik. A Google, mint OpenId provider szerepel, ez azt jelenti, hogy csatlakozhatnak cégek, alkalmazások hozzá, és akkor az ő szolgáltatásaikba is be lehet lépni a gmail felhasználóval. De mondjuk Yahoo-s openid-vel nem lehet a gmail fiókba lépni. Eddig két szolgáltatás él a Google adta lehetőséggel (mármint, hogy a Google felhasználói könnyen, gyorsan elérik őket). Ezek a Zoho és a Plaxo, de gyanítom hamarosan rohamosan nő az elérhető alkalmazások száma. Mindenesetre ez nagy előrelépés szerintem az OpenId területén. Gondoljunk csak a potenciális felhasználók számára.