Beüzemeltünk a napokban egy saját e-learning rendszert, mely jelenleg béta állapotban fut. A keretrendszerben főként autentikációt igénylő tananyagok futnak, de ide kerülnek fel szép sorjában bemutató, illetve minta tananyagaink is. Fontos változás, hogy az eddigi kézi vezérelt Tudásbázis is átköltözik, mától az elektronikus tanulási környezetből lehet letölteni tanulmányainkat. Regisztráció nem szükséges hozzá, csak be kell jelentkezni vendégként az oldalra. használd.hu elektronikus tanulási környezet

Az előző hét végén került sor a MoodleMoot 2011 című rendezvényre, melynek a gödöllői Szent István Egyetem adott otthont, immár második alkalommal.

Jómagam is megjelentem az előadók között, miután a rendezvény szervezője Papp Gyula meghívott és kérte adjak elő tartalomfejlesztés témában. Gyulának nem lehet nemet mondani, így vállaltam, bár kicsit rövid volt az idő a felkészüléshez. Az előadás a tartalomfejlesztési projektekben elkövethető hibákat vette számba. Természetesen a teljesség igénye nélkül, hiszen annyi problémával, hibával és tévedéssel találkozhatunk egy ilyen projektben, hogy végigvenni mindet, lehetetlen vállalkozás.

Az előadásban szót ejtettem a menedzsment által elkövethető hibákról, a technológia adta hibákról, a nem megfelelő, vagy egyáltalán nem létező csapat összetételéből adódó hibákról, a kompetencia hiányáról és a módszertani hibákról általában.

 A prezi itt megtekinthető.

Ahogyan korábban már hírt adtunk róla, Klötzl Ferenc és Duchon Jenő előadott a MoodleMoot 2010 konferencián. Annak aki nem tudta élőben élvezni az előadásukat belinkeljük a mondanivalójuk alátámasztásaként használt prezentációikat...

Hálózatalapú tanulás vállalati környezetben? on Prezi

Ugyanakkor nagy megtiszteltetés volt, hogy mindkettőjüket felkérték, vegyenek részt a konnektivizmushoz kapcsolódó kerekasztal beszélgetésben.

Tavaly, amikor kulcsiékkal még a cck08-at próbálgattuk már érintettük a mindmappinget. Nézzük, akkor mit is írtam egy bejegyzésben a jegyzetelésről és a fogalomtérképekről:

Milyen jegyzetelési technikákat ismersz?

Inkább az a fontos, hogy mit szoktam használni, illetve eddig milyen jegyzetelési technikéákat használtam. Volt időszak, amikor csak a számítógépen jegyzeteltem. Volt egy txt állományom, amelynek az első sorában ez szerepelt: .LOG Ez azt tette a fájlal, hogy ha Notepadban nyitottam, akkor automatikusan beillesztette az utolsó sor után a megnyitás dátumát. Rettentő hasznos volt, egyfajta folyamatos, időrendi kép látszott. Természetesen ez nem segített akkor, ha sok projekt volt egyszerre, mert akkor összekeveredtek a projektek, és nehéz volt megtalálni az éppen kellőt. Lehetett volna ezen segíeni, ha projektenként csinálok ilyen állományt, de az már macera.

Volt egy idő, amikor TreePad-et használtam.Ez pont jó volt arra, hogy a projekteket szét lehetett dobálni. Mégsem jött be igazán.

Volt idő, amikor papírra írtam. Azért nem szerettem, mert az esetek nagy többségében át kellett írni a gépre megint.

A legjobban azt szerettem, amikor a wikibe írtam a jegyzeteket. Rögtön, ott, amikor kellett. És rögtön meg is tudtam osztani, minden franc nélkül. Nagyon jól kereshettem, szóval tuti volt. De ehhez mindig kellett gép és hálózat is.

Mostanában kevesebbet kell jegyzetelnem, inkább csak az ötleteimet kell néha leírni valahová. Nos ezek legritkábban a gép előtt ülve jönnek. Szóval vettem egy kis alakú, üres lapos Moleskine-t és abba írok. Aztán itthon gép előtt rendezem össze, ha kell egyáltalán. Beviszem a saját Confluencembe, ha feladat, készül belőle egy Jira jegy is. Szóval sok minden, néha fölöslegesen, de hát valamivel mindig kell szórakozni kicsikét.

Mégis a leggyakoribb, hogy fejben jegyzetelek, így sok minden ki is esik szépen. Ez a legrosszabb technika amit ismerek.

Milyen kontextusban érdemes fogalomtérképeket használni?

Tervezésnél, vagy koncepcióalkotásnál. Bármit is tervezek. Utazást, hétvégi programokat, baráti összeröffenést, vagy éppen online portfóliót. Ez utóbbi kifejezetten tetszik.

Mi az előnye/hátránya a fogalomtérképeknek a lineáris jegyzeteléshez képest?

Nem tudom megmondani. Én sokkal többet használom a lineáris módját a jegyzetelésnek, mint a mindmap-et. A fogalomtérkép jól meg tudja mutatni az összefüggéseket, szinte első látásra. Bármikor elő lehet venni, elfér egy papíron, szóval elvileg ez lenne a jobb. Valószínűleg nehezebb elkészíteni, így kevesebben is használják. Ahhoz, hogy egy mindmap jó legyen, szerintem sokat kell foglalkozni vele.

Hol tartok ma? Mi változott azóta? Lássuk sorban.

Nem ismerek azóta sem több jegyzetelési techikát, igazán az egy év alatt ebben a témában nem volt fejlődés megfigyelhető. Sőt, amit a fentiekben leírtam, azok közül gyakorlatilag csak a papírra jegyzetelés maradt meg. Nem használom már a .LOG "módszert" és semmi extra alkalmazást sem. Néha még jegyzetelek wikibe, de ez is egyre ritkább. A Moleskine viszont bejött, és mindig azt használom a megbeszéléseken. Lehet ez visszalépés, én mégis inkább egyszerűsítésként fogom fel.

A fogalomtérképekkel kapcsolatban még rosszabb a helyzetem. Egyszerűen képtelen vagyok egy épkézláb fogalomtérkép megrajzolására. A helyzet az, hogy túl nagy erőfeszítést igényel tőlem, hogy használható mindmap-et készítsek. Valószínűleg ez nem az én műfajom. Tavaly óta nem is vettem elő fogalomtérkép készítő alkalmazást, ha mégis valami oknál fogva kellene ilyet csinálnom, valószínűleg simán papírra rajzolnám.

Az eddigi ismereteim alapján továbbra is azt állítom, hogy összefüggések ábrázolására tökéletes lehet, de abban is biztos vagyok, hogy nem ez a mindenki számára üdvözítő megoldás, ha meg kell valamit jegyeznie.

Képek: stock.xchng

Konnektivizmus kurzus. Ez a htk01. A héten kezdetét vette majdnem 200 feliratkozott "tanulóval" a konnektivizmussal, mint új oktatási-tanulási módszertannal foglalkozó kurzus. Ez a kurzus ingyenes és a leginkább az osztályterem.hu oldalon lehet tájékozódni róla. A heti feladat a "Mi a konnektivizmus?" kérdéskörének boncolgatása, egyéb elég sok olvasnivalóval együtt.

Mivel tavaly ilyentájt már megpróbálkoztam a Siemens féle cck08 kurzussal, amelyet szintén kulcsi próbált magyar környezetbe helyezni, így idén is adta magát, hogy egy kicsit belemerüljek a témába. Számomra igazán érdekes az lesz, hogy lássam sikerült-e valami fejlődést felmutatni magam irányában, avagy megmaradtam a tavalyi szinten.

A kurzust, a szerencsés időzítés miatt, a II. Oktatás-Informatika konferencia vezette fel akarva-akaratlanul, így sok résztvevő és érdeklődő már ott képet kaphatott erről az egészről. Azt hiszem ez igencsak jót tett, hiszen könnyebb az ott elhangzottak fényében elhelyezni ezt.

Ugyanis itt nem klasszikus értelemben vett kurzusról van szó. Itt nem tanárok és tanulók vannak, hanem partnerek. Hálózatban összekapcsolódó, pár csomópont köré csoportosuló felek, akik egymás gondolataiból tanulnak valamit, amely bennük válhat egésszé. Vajon mindenkiben ugyanaz csapódik le a végén? Alig hiszem. Viszont ez a fajta együttgondolkodás egyes problémák olyan aspektusait világítja meg, amelyekre nem gondol az egyén, vagy nehezen jut el az érem harmadik-negyedik oldalára.

A magam részéről tehát a konnektivizmus az, amikor laza hálózatba szervezett egyének, egy problémakör fölött gondolkodnak, reflektálnak és kiegészítenek, ami által létrejön egy nagyjából azonos - de nem minden részletében azonos -tudásanyag.

A hétre kiszabott feladatokat már elvégeztem, részben a tavalyi kurzus során, részben pedig most. Blogom, itt a használd.hu alatt fut, ezentúl a konnektivizmussal foglalkozó posztokat ellátom a Konnektivizmus, a cck és a htk01 címkékkel is. Linkmegosztónak én a del.icio.us -t használom, itt klotzl.ferenc néven vagyok elérhető.

A diigo nekem nem nagyon jön be, de mindenképpen figyelem az itt történteket is, elképzelhető, ha úgy érzem még jegyzetelek is bele, meglátjuk. Itt klotzlferenc néven vagyok.

A heti feladatot magam részéről ezáltal lezártnak tekintem. Most megyek és megnézem felvételről Antal Miklóssal készült beszélgetést.

Régóta érlelődött már, hogy a múlt ősszel írt "iskolai beadandó" nagyobb nyilvánosságot kapjon, de valahogy mindig elmaradt. Most viszont, hogy túl vagyunk egy konferencián és hamarosan az első hazai konnektivista tanfolyam is elindul, azt hiszem mindenképpen publicitást kell, hogy kapjon.

Arról, hogy pontosan milyen gondolatmenet vezetett a körülbelül 20 oldal (legalábbis a Google Docs nyomtatási nézete szerint) megírásához, beszéljen itt inkább a dokumentum bevezető szövege:

"Véleményem szerint a tanár szerepe az elmúlt időszakban a tanulási-tanítási folyamat során gyökeresen megváltozott. Az elmúlt pár évben kezdett megfogalmazódni bennem, hogy a hagyományos irányító szerepből a tanárnak menedzserré kell válnia: tudásmenedzserré. Mivel a főiskola óta e-learning képzésekkel foglalkozom, mind a web2 és az ahhoz kapcsolódó e-learning 2.0-ás gondolatok megmozgatták a fantáziámat, és módszertanilag próbálom beépíteni ezeket a képzési folyamatokba. Így került szemem elé a konnektivizmus gondolatvilága. Aztán idén, a 2009-es év elején kezembe került Carl Rogers neves amerikai pszichológus A tanulás szabadsága című könyve, és bár nem értettem minden részletében egyet az abban foglaltakkal, de rengeteg olyan következtetést találtam benne, amely a konnektivista szemlélettel hasonlatos és bennem is megfogalmazódott, amikor a menedzselő tanár gondolatkörrel foglalkoztam. Ugyanakkor az is érdekel, miképpen lehet ezt átültetni e-learning környezetbe. Az alábbiakban azt próbálom majd bemutatni, hogy ezek a gondolatok mennyire életszerűek és összeegyeztethetőek, illetve arra keresem a választ, hogy ténylegesen van-e módja annak, hogy a tanári szerepváltoztatással eredményes képzést lehet végrehajtani elektronikus képzési környezetben."

A tanulmány a tudástárából is elérhető. A Dokumentum kérő űrlap kitöltésével pedig más dolgozatokkal együtt ingyenesen megrendelhető.

2010. január 22-23-án zajlik (éppen most) a második oktinf konferencia. A konferencia fő témái a konnektivizmus, az e-portfólió, az e-learning közép- és felsőoktatási alkalmazásai, valamint a gyógypedagógia és IKT viszonya.

Dr. Komeneczi Bertalan tartotta az első plenárist, Információ, információtechnológia, információs társadalom címmel. Ezzel kicsit keretet szabva az egész konferenciának. Komenczi tanár úrnak nemrég jelent meg egy új könyve, természetesen ehhez is kapcsolódott az előadás.

Megismerhettük az Eszterházy Károly Főiskola és az Elte e-learning fejlesztéseit és terveiket a közeljövőre.

Az ebédszünet után megkezdődtek a szekciók és az igazi izgalmak is. Számomra a konnektivizmust tárgyaló szekció volt a legérdekesebb. Kulcsár Zsolt bevezető előadása, mely egy kicsit a helyére próbálta tenni a konnektivizmust, anélkül, hogy igazán konkrétumokat mondott volna. Palócz Istvánnal közösen, kis interaktív előadásban bemutatták az osztalyterem.hu oldalukat, mely azért készült, hogy a 2010. február 1-én induló ingyenes konnektivizmus kurzus alfája legyen.

Az előadások után jött a fénypont. A konnektivizmussal foglalkozó kerekasztal. Résztvevők: Kulcsár Zsolt, Nahalka István, Bernáth László és a moderátor Tóth Péter.

Nagyon érdekes volt ilyen szintű szakembereket hallani és vitatkozni egy még igen képlékeny elméletről, amely egyes vélemények szerint még csak nem is elmélet. A konferencián volt élő, netes közvetítés, remélem konzervben is látható majd az anyag, én ezt a kerekasztalt megnézném újra.

Az e-portfóliós szekció nem volt túl érdekes, sőt mondhatom, hogy volt egy-két előadó, aki meglehetősen unalmas, felolvasóestet tartott. Őszintén mondom, már nem is emlékszem a témára.

Ennek a szekciónak is volt egy kerekasztal megbeszélése, de a felvezető előadások eléggé lelomboztak, na meg a végére éhes is lettem, így sok minden nem is maradt meg bennem.

Ma kicsit technikaibb jellegű előadásokra fizetek be. Az első szekció az e-learning technikai alapjairól szólt. Itt Papp Gyula előadása volt gondolatébresztő. Ő szabványokról, ezen belül is a Common Cartridge-ről beszélt. Az látható, hogy a SCORM veszik ki a világból (HURRÁ!) és talán alakulnak majd ennél jobb és főként kevéssé korlátozó szabványok. Még nem tartunk azért itt, de hátha.

Jelen pillanatban Palócz István ad elő a cím szerint információszervezés 2.0 témában. Információszervezés eszközei, módszerei: RSS, Google News, Tematikus, kulcsszavak alapján szűrő portálok, közösségi könyvjelző gyűjtők (del.icio.us), cimkézés... Most PP gyakorlatban is bemutatja, hogyan szokott cimkézni.

És a kérdésekkel vége is a mai egyik legviccesebb, legszórakoztatóbb mégis sokak számára leghasznosabb előadásnak.

Lévai Dóra és Virányi Anita következik. Témájuk a Web 2.0 mint a gyakorlati képzés egyik pillére. Csinos hölgyek a porondon, most mindenképpen érdemes kapcsolódni az élő közvetítéshez.

Nem elméletről beszélnek, gyakorlatot elemeznek. Az Elte PPK-n és a Bárczin is használtak webkettes eszközöket az oktatásban. Pass the mic stílus érdekes színt ad az előadásnak. és az első prezi, amin látszik hol tartunk, így fogalmunk van arról meddig tart még. Ezt minden prezibe BE KELL VEZETNI! Megvilágosodtam. Az SNI azt jelenti: Sajátos Nevelési Igényű, hát persze. Fontos tapasztalat, hogy az SNI tanulóknak sokat segíthet a virtuális osztályterem, és természetesen képesek arra, hogy kezeljék ezeket a rendszereket, és tartalmakat hozzanak létre. Mindenki kattintson: iskolapad.hu Konklúzióként, vagy "segítségkérésként?" ki kell jelenteni, hogy a webkettes eszközök fontosank a gyógypedagógiában is. A közös előadás segíti ezek megismerését a gyógypedagógia körében is.

Következő és egyben mai utolsó szekcióelőadás: Bárdi Csilla, Tóth Tímea, Varga Adrienn: A twitter megítélése a felhasználók és kívülállók szemszögéből. A hölgyek készítettek egy twitter tanulmány a felhasználók véleményeiből. Kvalitatív kutatás több kategóriában is. (ismerem, használom-ismerem, nem használom-nem ismerem).

A twittert rögtön be is mutatják, a legfontosabb tulajdonságok jelennek meg. Összehasonlítás az azonnali üzenetküldőkkel és a social networkökkel. És a twitter elődje a hírdetési újságban megjelent üzenetek voltak. Nem rossz gondolat:)

A pedagógusok és a twitter. Jujj.

A legfőbb aggály a 140 karakteres korlát, amely rövidítésekre kényszerít. Ez akár a diszlekszia kialakíulását is segítheti. Az sms nyelv viszont terjed, és már a dolgozatokban is megjelenik. Viszont megfelelő kontroll mellett számos lehetőséget rejt. Csoport kontrollálás például - bár ezt most nem értem, de biztos a figyelem megosztása miatt:)

Milyen hasznosítási lehetőségeket rejt? Válaszok:

- gyors információmegosztás lehetősége.
- közhangulat megismerése
- csapatmunka koordinálás
- kommunikáció
- marketing

Ezzel vége, köszönjük a türelmet. További szépe estét és jó szurkolást!

Megjelent az Oktatás-Informatikai folyóirat első száma, melyben a használd.hu tagjai közül többen is írtunk cikket, tanulmányt. Duchon Jenő - Számítógépes játékok az oktatás világában címmel írt egy tanulmányt. Az alábbi rövid felütés kedvcsináló hozzá.

Jártamban keltemben tapasztalom, hogy a játékokkal kapcsolatosan egyfajta szájhúzás alakul ki, főleg, ha a játszó személyt korával együtt kezdjük emlegetni. Amíg gyerekeknél elfogadott dolognak találjuk, ha idejét játékkal tölti, felnőttek esetében legjobb esetben is megmosolyogjuk. Pedig az életünk minden területén találkozunk a szórakoztató eszközök ezen típusával. Különösen, hogy ezek nagy része nem csak szórakoztatásra alkalmazható. A játszva tanulás eszköze és platformja nagyon sokféle lehet. Használhatunk társasjátékokat bábukkal, kialakíthatunk egyszerű szerepjátékokat az órán, fénymásolhatunk több oldalnyi papír alapú játékot. Ugyanakkor élhetünk a modernkori eszközökkel is, a számítógép által nyújtott digitális tartalmakkal. A műhelymunka témakörei:

Ördögűzés A szörny megismerése A virtuális és a valós világ kapcsolata Számítógépes játékok az oktatásban A feketeleves Összefoglalva

Jenei Zsolt - E-learning fejlesztési tapasztalatok felsőoktatási, nagyvállalati és piaci környezetben

Az alábbi rövid összehasonlító tanulmány egy szakmai retrospektív kíván lenni. Egyrészről a visszatekintés szándéka, másrészről az (ön)elemzés szükségessége késztetett a megírására. Az elmúlt években három eLearning fejlesztő csapatban dolgoztam. Eltérő szemléletet, gyakorlatot és nagyon különböző embereket volt alkalmam megismerni. Abban a formában, ahogy itt összevetem őket, természetesen már egyik sem létezik. Az időtényezőt figyelembe kell venni, nem egyidejűleg vettem részt a három közösség munkájában. A műhelytanulmány témakörei:

A Kodolányi János Főiskola A Magyar Telekom Képzési és Tudásmenedzsment igazgatósága Az Eduweb Multimédia Zrt. Tanulság

Klötzl Ferenc - Wiki tanulmány

A Wikipédiából, a szabad lexikonból? "A wiki (illetve WikiWiki, kiejtése: [wiki] vagy [viki]) egyik speciális fajtája a hipertext rendszereknek, vagy pedig maga a szoftver, ami ennek készítését lehetővé teszi. A wikiwikiweb olyan webhely, amely wiki rendszer szerint, ennek felhasználásával működik, vagyis lehetővé teszi azt, hogy a felhasználók (vagy általános esetben bárki) a laphoz új tartalmakat adjanak, vagy azon tartalmat módosítsanak. Más szóval a wiki egy olyan tartalomkezelő rendszer, amelynek számos különböző implementációja létezik. Segítségével egész weboldalak is működtethetők (nem feltétlenül lexikon jelleggel), de alkalmazható a hagyományos fórumok helyett is a látogatók tapasztalatainak, véleményeinek strukturáltabb megjelenítésére. A Wiki (nagy W-betűvel) és a WikiWikiWeb megnevezésen általában az első wiki rendszert, a Portland Pattern Repository-t értjük, ezért sokan azt javasolják, hogy általában a wikiket kis kezdőbetűvel írjuk. Néhol a wiki helyett a wikiwiki vagy WikiWiki forma is használatos. A név maga a hawaii wiki wiki kifejezésből ered, ami "fürgét" vagy "nagyon gyorsat" jelent. A Honolulu repülőtéren a terminálok közötti járatokat nevezik Wiki Wiki Bus-nak, azt szándékozván jelezni, hogy e járatok gyorsan közlekednek. A Wiki ezen túl egy elterjedt maori és új-zélandi keresztnév." A műhelytanulmány témakörei:

Wiki a vállalatban Milyen feladatoknál lehet jól használni? Projektmunka a wikiben Panaszkezelés Rendezvény- és konferenciaszervezés Szervezeteken átívelő együttműködés Termékfejlesztés Pályázati munka Kutatási tevékenység Tipikus felhasználók és felhasználói előnyök Felhasználási esetek Egy wiki bevezetés sikerkritériumai Összefoglalás

A teljes cikkek elolvashatók az Oktatás-Informatika folyóirat első számában, több más e-learninghez kapcsolódó érdekes cikkel egyetemben. A folyóiratról bővebb információ a hivatalos honlapon található. A folyóirathoz tartozik egy közösségi oldal is, ahol a megjelent cikkekkel kapcsolatban lehet kérdéseket feltenni, hozzászólni, vitát folytatni. Az általunk készített tanulmányokat az Oktatás-Informatikai folyóirat második számának megjelenésével egy időben itt is közzétesszük a Tudásbázisban.

A Google alkalmazásai ugyebár nagyon sok mindenre jók. Ott van például a Dokumentumok vagy Docs, kinek hogyan tetszik. Azt már tudjuk régóta, hogy nagyon jól alkalmazható az eszköz a kollaboratív irodai munkavégzés szempontjából, illetve publikációk megosztására. Most azonban lessük meg a belinkelt videót, amely nagyon egyszerű példán keresztül mutatja be, hogy és mint használhatjuk fel a formkészítő modult tesztek kiírásához, naná, hogy az oktatásban. A teljes útmutatásért klikk ide, vagy a képre alul!

A fenti videó keretein belül jól láthatjuk, ahogyan a tanár létrehoz egy Google űrlapot, amelynek a hátterében, mint tudjuk, egy "Google Exceltábla" áll. Az űrlapon elhelyezett kérdésekre adott válaszok belekerülnek a táblázat megfelelő cellájába. Fontos tehát, hogy az űrlapon keresztül mindenképpen beazonosítsuk a kitöltő diákot. Ezt követően a tesztsort maga a tanár is kitölti, hogy a helyes eredmények elérhetőek legyenek a táblázaton belül. Végül pedig egyszerű táblázatos hivatkozásokkal és függvényekkel elvégezzük a pontok kiszámítását. Természetesen a hallgatókat e-mail segítségével kiértesítjük, hogy töltsék ki az űrlapot (tesztet). Egyszerű kis rafinéria ez, és ha nem szeretnénk nagy, robosztus keretrendszert alkalmazni, viszont a tanulókat sűrűn bombáznánk rövid tesztekkel, akkor igazán ideális megoldás.

Molnár Dani küldött az egyik levelezési listára három linket, amely egy-egy oktatáshoz kapcsolódó videóra mutatott a TED-en. Ami miatt mindez érdekes, hogy ezek a videók magyar felirattal találhatók meg, így most már az is elérheti és pontosan megértheti az előadásokat, aki nem annyira erős angolból.

Kedvcsinálónak itt van mindjárt Molnár Dani által fordított, rendkívül szórakoztató Sir Ken Robinson előadása egy olyan oktatási rendszer alkotásáról, amely támogatja a kreativitást.

A mai napon 8 magyar felirattal rendelkező videót regisztrál a rendszer, ők lennének azok. Az eddigi fordításokat köszönjük Duncan Kip-nek, Bencz Zoltánnak, Niko Heinimaki-nak és Molnár Dánielnek. Még csak annyit, hogy mindenki nézze a Ted Talks-t, nagyon sokat lehet tanulni belőle ám!