2010. január 22-23-án zajlik (éppen most) a második oktinf konferencia. A konferencia fő témái a konnektivizmus, az e-portfólió, az e-learning közép- és felsőoktatási alkalmazásai, valamint a gyógypedagógia és IKT viszonya.
Dr. Komeneczi Bertalan tartotta az első plenárist, Információ, információtechnológia, információs társadalom címmel. Ezzel kicsit keretet szabva az egész konferenciának. Komenczi tanár úrnak nemrég jelent meg egy új könyve, természetesen ehhez is kapcsolódott az előadás.
Megismerhettük az Eszterházy Károly Főiskola és az Elte e-learning fejlesztéseit és terveiket a közeljövőre.
Az ebédszünet után megkezdődtek a szekciók és az igazi izgalmak is. Számomra a konnektivizmust tárgyaló szekció volt a legérdekesebb. Kulcsár Zsolt bevezető előadása, mely egy kicsit a helyére próbálta tenni a konnektivizmust, anélkül, hogy igazán konkrétumokat mondott volna. Palócz Istvánnal közösen, kis interaktív előadásban bemutatták az osztalyterem.hu oldalukat, mely azért készült, hogy a 2010. február 1-én induló ingyenes konnektivizmus kurzus alfája legyen.
Az előadások után jött a fénypont. A konnektivizmussal foglalkozó kerekasztal. Résztvevők: Kulcsár Zsolt, Nahalka István, Bernáth László és a moderátor Tóth Péter.
Nagyon érdekes volt ilyen szintű szakembereket hallani és vitatkozni egy még igen képlékeny elméletről, amely egyes vélemények szerint még csak nem is elmélet. A konferencián volt élő, netes közvetítés, remélem konzervben is látható majd az anyag, én ezt a kerekasztalt megnézném újra.
Az e-portfóliós szekció nem volt túl érdekes, sőt mondhatom, hogy volt egy-két előadó, aki meglehetősen unalmas, felolvasóestet tartott. Őszintén mondom, már nem is emlékszem a témára.
Ennek a szekciónak is volt egy kerekasztal megbeszélése, de a felvezető előadások eléggé lelomboztak, na meg a végére éhes is lettem, így sok minden nem is maradt meg bennem.
Ma kicsit technikaibb jellegű előadásokra fizetek be. Az első szekció az e-learning technikai alapjairól szólt. Itt Papp Gyula előadása volt gondolatébresztő. Ő szabványokról, ezen belül is a Common Cartridge-ről beszélt. Az látható, hogy a SCORM veszik ki a világból (HURRÁ!) és talán alakulnak majd ennél jobb és főként kevéssé korlátozó szabványok. Még nem tartunk azért itt, de hátha.
Jelen pillanatban Palócz István ad elő a cím szerint információszervezés 2.0 témában. Információszervezés eszközei, módszerei: RSS, Google News, Tematikus, kulcsszavak alapján szűrő portálok, közösségi könyvjelző gyűjtők (del.icio.us), cimkézés... Most PP gyakorlatban is bemutatja, hogyan szokott cimkézni.
És a kérdésekkel vége is a mai egyik legviccesebb, legszórakoztatóbb mégis sokak számára leghasznosabb előadásnak.
Lévai Dóra és Virányi Anita következik. Témájuk a Web 2.0 mint a gyakorlati képzés egyik pillére. Csinos hölgyek a porondon, most mindenképpen érdemes kapcsolódni az élő közvetítéshez.
Nem elméletről beszélnek, gyakorlatot elemeznek. Az Elte PPK-n és a Bárczin is használtak webkettes eszközöket az oktatásban. Pass the mic stílus érdekes színt ad az előadásnak. és az első prezi, amin látszik hol tartunk, így fogalmunk van arról meddig tart még. Ezt minden prezibe BE KELL VEZETNI! Megvilágosodtam. Az SNI azt jelenti: Sajátos Nevelési Igényű, hát persze. Fontos tapasztalat, hogy az SNI tanulóknak sokat segíthet a virtuális osztályterem, és természetesen képesek arra, hogy kezeljék ezeket a rendszereket, és tartalmakat hozzanak létre. Mindenki kattintson: iskolapad.hu Konklúzióként, vagy "segítségkérésként?" ki kell jelenteni, hogy a webkettes eszközök fontosank a gyógypedagógiában is. A közös előadás segíti ezek megismerését a gyógypedagógia körében is.
Következő és egyben mai utolsó szekcióelőadás: Bárdi Csilla, Tóth Tímea, Varga Adrienn: A twitter megítélése a felhasználók és kívülállók szemszögéből. A hölgyek készítettek egy twitter tanulmány a felhasználók véleményeiből. Kvalitatív kutatás több kategóriában is. (ismerem, használom-ismerem, nem használom-nem ismerem).
A twittert rögtön be is mutatják, a legfontosabb tulajdonságok jelennek meg. Összehasonlítás az azonnali üzenetküldőkkel és a social networkökkel. És a twitter elődje a hírdetési újságban megjelent üzenetek voltak. Nem rossz gondolat:)
A pedagógusok és a twitter. Jujj.
A legfőbb aggály a 140 karakteres korlát, amely rövidítésekre kényszerít. Ez akár a diszlekszia kialakíulását is segítheti. Az sms nyelv viszont terjed, és már a dolgozatokban is megjelenik. Viszont megfelelő kontroll mellett számos lehetőséget rejt. Csoport kontrollálás például - bár ezt most nem értem, de biztos a figyelem megosztása miatt:)
Milyen hasznosítási lehetőségeket rejt? Válaszok:
- gyors információmegosztás lehetősége.
- közhangulat megismerése
- csapatmunka koordinálás
- kommunikáció
- marketing
Ezzel vége, köszönjük a türelmet. További szépe estét és jó szurkolást!
