Idén június 28-30 között kerül megrendezésre a MoodleMoot, újfent Gödöllőn. Papp Gyuláék felkértek egy előadás megtartására, amelyet nagy örömmel fogadtam. 

Ez a poszt mégis azért született, hogy egy kicsit "reklámozzam" a rendezvényt és a szervezőket. Ma volt egy nagyon inspiratív beszélgetésem Gyulával és Csabával, amelyen arról ötleteltünk, hogy milyen előadásokat is lenne érdemes tartani. Szeretnék, ha erősen jelen lenne a tartalom előállítás a konferencián és mindent megtesznek annak érdekében, hogy a lehető legjobb előadókat találják meg a célnak. Ahogy a tervekről beszéltek, kétség nem fér hozzá, hogy az idei év egyik legjobb előadássorozatát láthatjuk majd. 

Érdemes tehát jelentkezni. A konferencia honlapja itt található.

Van twitter csatorna is és facebook oldal is.

750 millió felhasználó, 100 millió szó naponta, 2,5 millió könyv évente. Ennyit digitalizál a világ általában mit sem sejtő internetes közössége, akkor amikor regisztrál egy szolgáltatásra, vesz egy jegyet, vagy bárhol a neten emberként azonosítja magát. 

Az alábbi videó eleje a reCaptcha projektről szól. A második fele pedig egy nagyon újszerű nyelvtanulási módszerről, amelyben a tanuló nem pénzzel fizet, hanem a saját nyelvtanulásra fordított idejével. A cél pedig minden nagyobb nyelvre lefordítani a webet.

Lius von Ahn előadása a TED-en. (magyar felirattal)

Amennyiben olyan oldalon jelezzük, hogy emberek vagyunk, amely erre reCaptcha-t használ, mi is hozzájárulunk egy kicsit a digitalizált könyvek világához. Olyan szavakat dob fel nekünk a rendszer, amellyel a szokásos OCR eszközök nem boldogultak. Mi emberek viszont képesek vagyunk értelmezni és beírni a megfelelő szót. Mindez nem több pár másodpercnél és most már tudjuk, hopgy nem elvesztegetett idő ez a pár másodperc. Ettől kezdve nagyon másként nézek az egyébként szükséges, bár igen idegesítő captchára.

 

Sok kérdés foglalkoztat mostanában a munkaszervezéssel, időbeosztással kapcsolatban. Viszonylag sok szakirodalmat, elméletet, jó gyakorlatot elolvastam időgazdálkodás témában, de valahogy eddig egyik metódus sem jött be igazán. Nagy része túl bonyolult volt gyakorlatban alkalmazni. Értem ez alatt, hogy a rendezgetés és egyéb marginális tevékenységek sokszor több időt elvittek, mint maga a feladat. Ez nyilván nem működő dolog. Ezeket a módszereket dobtam. Legyek önkritikus, sokszor lusta voltam hozzájuk.

Volt egy, ami tovább bírta, mint gondoltam volna, bár lehet azért, mert csak részleteit alkalmaztam annak, amit a teljes módszer leírt. Ez pedig a GTD volt. David Allen könyve nagy hatással volt rám és úgy éreztem, amit leírt benne simán működhet. Egy része igen, de sajnos annyira nem vagyok fegyelmezett, hogy minden elemében meg tudjam valósítani ajánlásait. Mindesetre ez olyan módszernek igérkezett, amelynek részei is jó eséllyel és eredménnyel kecsegtettek. Egy egész évet húztam vele. Sokszor megerőltető volt (főként az elején) a megfelelő módon alkalmazni. zeró inbox és társai, a listák, melyekből húzok és áthelyezek feladatokat, stb. De büszkén mondhatom, sikerült. Egészen addig, amíg annyi feladat volt, amelyel valójában time management nélkül is el tudtam volna boldogulni. Ez a boldog idő, hiszen megeröltetés nélkül a feladatokra koncentrálva sikerül szépen lépésről-lépésre haladva eljutni a célig. A napi, heti célokig. 

A gond ott kezdődött, amikor egyre több váratlan, ám annál fontosabb feladat esett be. És nem is mind a munkához kapcsolódott. Aztán jöttek azok a dolgok, amik nem voltak igazán fontosak, de nagyon jólestek. Ezek természetes módon terelték el a figyelmet. Kezdett összeomlani a rendszer. Pár kisérlet és rendrakás után azonban egyszer csak, egy ilyen "roham" után összeomlott. Nem is próbáltam felállítani újra, éreztem, ez nem fog menni. Valójában a boldog idő elmultával már inkább stresszt jelentett a rendrakás. Éreztem lazábban kell venni ezt.

A másik ilyen módszer, ha egyáltalán lehet annak nevezni, pontosan az volt, hogy nem szabad rástresszelni mindenre. Muszáj érezni a prioritásokat, még ha nem is fogalmazom meg őket, de valahol rendezem magamban. Ez a lazaság szabadsága módszer. Ne keressétek a szakirodalomban, szerintem ilyen nincs, magam találtam ki. Rá kell jönni, hogy nem minden a munka, a feladat. Sok minden más is van, ami éppen akkor fontosabb lehet. A gyereknek útlevelet csináltatni időben, hogy külfölre mehessünk egyszer, stb. Nos, ilyenkor azért előfordul, hogy a beköszönő jó idő miatt egyes munka típusú feladatokat felülírnak a szórakozás, élmény típusú feladatok (fel kell töltődni, nemdebár?). Volt, hogy a megoldandó fejlesztés helyett elmentem kerülni egy karikát a motorral a dunakanyarba. Nem bántam, nagyon kikapcsolt, közben sok gondolat eszembe is jutott. Viszont a feladat ott maradt. Persze lehetett éjszakába nyúlóan dolgozni rajta, hogy mégis készen legyen időben. Nem-nem, talán a túlzott lazaság azért mégsem jó.

Technofíl vagyok. Keresem azokat az eszközöket, alkalmazásokat, csodaszereket, amelyek segíthetnek rendben tartani a feladatokat. Szeretem kipróbálni őket. Érzem melyik lehet jó. Nagyszerű elméleteket, modelleket gyártok arra, hogyan működne ez nekem. Sokszor próbálom a partnereimet és ügyfeleimet is beterelni a "paradicsomba", jobbnál jobb eszközöket biztosítva nekik is. Engedjetek meg pár példát:

Confluence buzi vagyok. Bocsánat a szóhasználatért, nem tehetek róla. A Confluence segítségével oly egyszerű a tudásmegosztás, hogy arra már nincs is szó. Terjesztem az igét, mindenre ezt használnám. Csakhogy ezzel egyedül vagyok. Kipróbáltam csoportmunkában, egy ideig ment is, aztán újra jöttek az e-mail-ek, csatolmányok különböző verziózott doksikkal, stb. Nem jött be. Nehéznek találták. Minek ez, ha ott a mail? 

Volt, hogy ügyfélnek adtam hozzáférést a saját Confluencemhez, hogy majd abban, együtt, és milyen jó lesz. Köszöni, ő inkább nem, mert ő jól elvan a word-el és különben is. Megmutattam neki, hogy csinálja csak word-ben, nem gond, van rá lehetősége. A lényeg, hogy a Confluencből nyissa meg a doksit. Sajnos ez sem ment neki. Túl bonyolult:( 

A Jirát már meg sem említettem, pedig érzem, hogy jól össze lehetett volna hozni.

Volt aztán Google Docs és egyéb Google cuccok. Ami ment az egyetemen, nem ment az üzletben. Szintén komoly ellenállás volt a partnerek részéről. Bár a mai napig használjuk pár munkatárssal, partnerrel, de azért nem annyira erőteljesen. Pedig rengeteg lehetőség lenne benne. A levelezés persze Gmail, a cset is az, sőt egyre inkább kiváltja a skype-ot is, de még nem elég.

Ami viszont nagyon jó működik, és szerencsére az ügyfelek 90%-a képes ráállni, hogy használja, az a Dropbox. Nekem előfizetésem van a dropboxban, így bőven van tárhelyem. Meg tudok osztani mappákat, amikhez különböző felhasználókat rendelhetek. Bármekkora állományt fel tudok tenni. Páran még webről használják, de sokan ismerik a klienst is, így még egyszerűbb. 

És az über, igen az ami mindenkinek (na jó egy valaki van, aki csak telefonon hajlandó, de az igaziból nem is az én ügyfelem:) jó és üdvözítő, sőt szerződésekben sokszor a kapcsolattartás módja is, az E-MAIL. A jó öreg e-mail. Mennyit olvasni arról, hogy az e-mailnek vége, kimegy a divatból, az okostelefonok, a táblák, a módszerek, az alkamazások megölik. Hát nem, nem hal ki, még nagyon sokáig ez lesz a kvázi egyetlen eszköz, amit mindenki elfogad, és képes használni is. Ja, nem képes, hanem hajlandó használni is. Fontos különbség.

 

A címbeli hangzatos kifejezések az idei félév egy-egy témái voltak az egyetemi kurzusomban. Van ezekkel kapcsolatban egy kis elmaradásom itt a blogban, megpróbálom ezt most pótolni. A félév szorgalmi időszaka ugyan véget ért, a jegyekiket megkapták a hallgatók, de ha mást nem arra jó lesz ez a poszt, hogy segítsen nekem a visszaemlékezésben. Talán egy következő, hasonló tematikájú kurzus alapja is lehet majd.

A Google-ös szolgáltatások megismerése után rátértünk egy kicsit a tágabb témakörökre is. A hallgatók egyrészről sportszervezős diákok voltak, másrészről andragógia szakos (felnőttképzési szakemberek lesznek) levelezős hallgatók. Természetesen a két csoport más tematika szerint tanul, de pár azonos téma is van a kurzusokban. Most a sportszervezős, nappalis témákat dolgozom fel.

Online marketing

Megbeszéltük a hallgatókkal, hogy a marketing általános célja az értékesítés segítésével a profit növelése. Azon túl, hogy segíti az értékesítést, akár közvetlen profitot is hozhat, sőt kifejezett elvárás, hogy hozzon. Erre több megoldás kínálkozik, ami az online részét jelenti adott, hogy reklámokat, kampányokat indít online felületeken, online eszközökkel, megvalósítással. Olyan webes eszközöket alkalmaz, amelyek csökkentik a kiadásokat, ezzel segítve a profit elérését.

Az óra elején tehát nagy vonalakban vázoltuk együtt a markeing helyét és szerepét, majd érintettük a legfontosabb online lehetőségeket és módozatokat. Volt szó online tranzakciókról, kuponokról, location-based marketingről. Erősíthetjük a márka megitélését, segíthetjük a márkaélmény növelését, követhetjük a felhasználót, profilozhatunk, csoportokat képezhetünk, stb. Gyűjthetünk információkat, szervezhetünk játékot azért, hogy felhasználókat gyűjtsünk és persze kihasználhatjuk a social médiában rejlő lehetőségeket is. 

Megismertük a felhasználható eszközöket is. Beszéltünk a vírusmarketingről, sok videót néztünk, megismertük az online hírdetési formákat. Így, hogy felsorolom mikről beszéltünk, szinte hihetetlen, hogy belefért a másfél órába. Úgy éreztem a hallgatók élvezték az órát, gyanítom, hogy a példaként hozott vírusvideók és jó gyakorlatok felkeltették az érdeklődésüket.

És miért fontos mindez nekik? A hallgatók egy része végzés után valóban sportszervezőként fog elhelyezkedni. Futó-, birkozó- és még ki tudja milyen versenyeket fog tető alá hozni. Nem árt ha hallott már a marketingről is. Nyílván ez nem elég és persze a tematika sem olyan, hogy mély ismereteket szerezzen a témáról, de egy első betekintésnek mindenképpen jó volt.

A kedvenc videóm pedig ez volt:

Projektmenedzsment

Szabó Sándor tavalyi vendégelőadása alapján beszéltünk a projektekről, projektmenedzsmentről. A prezi definiálja a projekt fogalmát, a projekt szereplőit, a feladatokat. Beszél a projekt természetéről és a lebonyolítás közbeni feladatokról.

A hallgatóknak otthoni feladata volt elkészíteni egy sportesemény projekttervét is, valamilyen tervező alkalmazással. Én a gattert és az openprojt javasoltam.

A web jövője

Ez a téma azt boncolgatja miként változik jelenidőben a web, a felhasznált eszközök, min fogyasztja a ma embere a tartalmat és mit várhatunk a közeljövőtől. Óriási szerencsémre a HVG Jövő kiadványa tartalmaz egy nagyon látványos cikket Dobó "Doransky" Mátyástól, amely nagyon jól összefoglalja mindezt. Nem volt más dolgom, mint szkennelni a cikket és preziben összerakni újra az oldalakat. Szépen végigmentünk az összes ponton, nagyon jót lehetett így beszélgetni róla. 

A HVG kiadványa

A használd.hu oldal megújul a napokban. Új helyre költözünk, sokkal blogosabbak leszünk. Sokat nem kell magyarázni, már láthatóak a változások. 

Mint minden változásnál, most is előfordulhatnak hibák. A blogposztokat sikerült migrálni, a hozzászólások azonban elvesztek. Elnézést kérek mindenkitől, aki eddig megosztotta véleményét, benyomását, kritikáját velem, sajnos ezek a gondolatok elszálltak. Az új helyen viszont folytatható párbeszéd a hozzászólások segítségével.

Előfordulhatnak hibák a posztokban is. A migrálás nem sikerült tökéletesre. Ha nem működő linket találtok szóljatok bátran, javítom.

Használjátok az új weboldalt!

Beüzemeltünk a napokban egy saját e-learning rendszert, mely jelenleg béta állapotban fut. A keretrendszerben főként autentikációt igénylő tananyagok futnak, de ide kerülnek fel szép sorjában bemutató, illetve minta tananyagaink is. Fontos változás, hogy az eddigi kézi vezérelt Tudásbázis is átköltözik, mától az elektronikus tanulási környezetből lehet letölteni tanulmányainkat. Regisztráció nem szükséges hozzá, csak be kell jelentkezni vendégként az oldalra. használd.hu elektronikus tanulási környezet

Folytatva az egyetemi sorozatot, most egy kicsit arról szeretnék szólni, hogy milyen alkalmazásokat vettünk át a hallgatókkal az utóbbi órákon. Miután átbeszéltük a különbséget a "régi" és az "új" web között, elkezdtünk hozzátenni mi is. Ehhez a Google alkalmazásait használjuk. Nincs ebben semmi ragaszkodás, egész egyszerűen azért mert a Google-t mindenki ismeri.

Ismeri, de nem tudja mi is valójában. A hallgatók nincsenek tudatában annak, hogy a Google egy nagyvállalat, egészen konkrét és egyre növekvő profitcélokkal. Mi felhasználók pedig fizetünk, hogy a szolgáltatásait használhassuk. Morális, etikai és gazdasági problémákat feszegettünk. Kinek, mennyire éri meg az, hogy kényelmesen, egyszerűen, pénz fizetése nélkül juthat eszközökhöz, melyek megkönnyítik a mindennapi kommunikációt, kapcsolattartást és akár még előnyt is adhatnak másokkal szemben.

Nem ismerik a hallgatók a targetált hirdetések fogalmát és nem igazán törődtek eddig azzal, hogy a gmail-ben milyen szöveges hirdetések jelentek meg a leveleik mellett. És természetesen ezzel nincsen semmi probléma. Mindenképpen érdemes azonban, hogy tudatosan éljünk ezekkel a lehetőségekkel. Értsük, mit-miért kapunk és mivel fizetünk ezekért az alkalmazásokért, szolgáltatásokért. Természetesen ezek a megállapítások nem csak a Google alkalmazásaira igazak, hanem minden hasonló szolgáltatóra.

Nekem kicsit meglepő volt, hogy nagyjából a hallgatók 35-40%-a nem rendelkezett Google fiókkal. Ők főként Hotmail-t használtak eddig és valószínűleg fognak ezután is. Mindenesetre most regisztráltak egy Google-fiókot is, hiszen az óra és az otthoni munkáikhoz is szükségük lesz rá. Megismerkedtünk a Gmail-el, a nem törlök-archiválok módszerrel, a zero inbox technikával - bár bemutatnom sajnos éppen nem sikerült, annyi nyitott feladat van most is nálam:( - és a felülettel. Megnéztük és értelmeztük mit is jelent a szálkövetett nézet kifejezés és kicsit állítgattunk is a beállításokon.

 

Átnéztük a Naptárt és a beállításait, használatát. Megnéztük a különböző nézeteket, a naptár megosztást, illetve azt, hogyan lehet másokat meghívni egy-egy eseményhez. Alapszint persze, remélem elkezdik majd használni. A beadandó feladatban elvárás, hogy legyen egy megosztott eseménynaptár is a weboldalon, így talán viszontlátok majd pár megosztott Google naptárat.

Csoportok. Minden kurzus kapott egy Google csoportot. Nem fogjuk használni igazán, csak egy teszt erejéig hoztuk létre. A hallgatók tisztában vannak a levelezőlistákkal, így sok újdonságot nem jelent a kezelésük. Azt viszont nem tudták, hogy akár ők is indíthatnak csoportokat. Miért nem használom mégsem a kurzusban? Azért mert van egy hivatalos kommunikációs felület. Ha olyan információt szeretnék közölni, amelynél fontos, hogy eljusson hozzájuk és fontos, hogy ez olyan körülmények között történjen meg, hogy ne mondhassa senki nem kapta meg, muszáj az egyetem által biztosított lehetőségeket használni. Ez most az ETR kurzusmail. Éppen elég, nem kell a redundancia. Persze el tudom képzelni, hogy Google csoportban beszélgetünk problémákról, de eddig ilyen igény nem merült fel.

Keresés. Mindenki keresett már a Google-el. Ebben semmi újdonság nincs és várható is volt, hogy nem lesz olyan hallgató, aki még sohasem használta. Viszont azon kívül, hogy egy-egy keresőszót beírnak, csak nagyon kevesen vannak tisztában a speciális keresés lehetőségeivel. Arról pedig még kevesebben tudnak, hogy valutaváltáshoz, moziműsor egyszerű megnézéséhez, vagy éppen sporteredmények gyors átnézéséhez is nagyszerűen használható.

Folytattuk a Dokumentumokkal, a Képekkel a Térképpel és a Youtube-al. Nem részletezem mindet, így is több lett ez a poszt, mit szerettem volna. A Google Dokumentumoknak több időt szántunk. Nagy sikert aratott a közös, egy időben történő dokumentumszerkesztés. Itt is hangsúlyt fektettünk a megosztásra, megnéztük hogyan hozható létre egy űrlap, stb. Eljátszogattak vele a hallgatók. Egy két érdeklődő kérdésből azt vettem észre, hogy talán itt sikerült végre olyat mutatni, amelyben meglátták a fantáziát. Ez a szolgáltatás valóban segítheti őket.

Vicceskedtünk a térképekkel, eljátszottunk a StreetView-val és a különböző layerekkel. Megbeszéltük, hogy a térképek megoszthatók, sőt beágyazhatók weboldalakba is. Megismertük a képek alapján történő keresést, a képmegosztás lehetőségeit, a Picasa-t és videóztunk a Youtube-on. Ezt ismerik a legtöbben a hallgatók. Milyen meglepő!:)

A Google alkalmazásait, szolgáltatásait egy egész órában a Sites-al zártuk. Minden hallgató létrehozott egy egyszerű site-ot, melyet feltöltött némi tartalommal is. Éreztem a megkönnyebbülést, a felszakadó sóhajt, amikor realizálták, hogy azért az a beadandó feladat nem is lesz olyan nehéz. Csak nehogy elbízzák magukat, keményen fogok értékelni!

Megkezdődött az őszi félév az egyetemen. Idén sportszervezős hallgatókat próbálom bevezetni az informatika világába. Nem, ez a kurzus nem programozásról, nem számítógépekről szól. Sokkal inkább olyan alkalmazásokat mutatok be, amelyeknek reméljük a további tanulmányaik során hasznát veszik.

Az első óra a web 2.0-ról szól. Megismerünk pár olyan alkalmazást, amelyet a webkettes jelzővel szoktunk emlegetni. Beszélgetünk arról, hogy mi is volt a webkettő előtt és vajon mi jöhet utána. Meglepő mennyire tájékozatlanok a hallgatók. Pedig már olyan korban születtek, amikor elérhető volt az internet, és volt akár a háztartásokban is számítógép, még ha az nem is volt összekötve a világhálóval. Ez volt az a kor, amikor még keveseknek volt e-mail címe és ha láttunk is weboldalt az fogott meg rajta, hogy a világ másik feléről kapjuk az információt és nem az milyen jól is néz ki.

Az órát egy 15 perces videóval kezdem, amelyet éppen a második órám előtt osztott meg Gémes Tibi. EZ a videó egy kordokumentum. Meglehetősen érdekes és a segítségével olyan környezetet tudok bemutatni a hallgatóknak, amire ma már képtelen lennék. Látszanak a korabeli weboldalak, érzik az, hogy alig van fogalmuk az internetről az akkori egyetemistáknak, de tudják, hogy valami nagyon izgalmasat kattintgatnak. Sokat beszélgetünk erről az időszakról a mostani fiatalokkal és mosolyogva nézik végig a filmet.

Utána sokkal könnyebb a figyelmüket fenntartani, már látják milyen elképzelhetetlenül más volt a kilencvenes évek eleje.

A héten megkezdődik a 2011-2012-es év első féléve az egyetemen. Három kurzust fogok tartani, mindhármat sportszervezős hallgatóknak. A kurzus tematikája a poszt végén megtalálható. Az eddigi gyakorlat szerint ez a tematika a félév során minimálisan változhat az igények változásával és a világ fejlődésének figyelembe vételével. A tavalyi témákat vettük elő újra, de tudom, hogy bizonyos pontokon változtatni fogok, illetve pontosítok rajta. Ez persze természetes, hiszen látható, hogy nem szokásos informatika kurzusról van szó. "Olyant" nem is tartanék, hiszen nem vagyok informatikus, vagy informatika tanár. Nagy tapasztalattal rendelkezem az általam a hallgatóknak bemutatni tervezett alkalmazásokkal, szolgáltatásokkal kapcsolatban. A célom az, hogy minél többet és a lehetőségekhez képest minél mélyebben megismerjenek ezek közül a hallgatók, hogy későbbi egyetemi éveik alatt és majdan a munkájuk során egyszer-egyszer eszükbe jusson használni azokat. Aztán hátha rá is szoknak majd és túllépnek a windows-office pároson. Persze sokszor már az is öröm, ha generált tartalomjegyzéket hoznak létre egy MS Word doksiban:) Kedves Hallgatók, ha ezt a posztot olvassátok, jelzem nektek, hogy nem fogadom el elemzendő blogposztnak:) Ennél sokkal szakmaibbat remélek tőletek!

Az előző hét végén került sor a MoodleMoot 2011 című rendezvényre, melynek a gödöllői Szent István Egyetem adott otthont, immár második alkalommal.

Jómagam is megjelentem az előadók között, miután a rendezvény szervezője Papp Gyula meghívott és kérte adjak elő tartalomfejlesztés témában. Gyulának nem lehet nemet mondani, így vállaltam, bár kicsit rövid volt az idő a felkészüléshez. Az előadás a tartalomfejlesztési projektekben elkövethető hibákat vette számba. Természetesen a teljesség igénye nélkül, hiszen annyi problémával, hibával és tévedéssel találkozhatunk egy ilyen projektben, hogy végigvenni mindet, lehetetlen vállalkozás.

Az előadásban szót ejtettem a menedzsment által elkövethető hibákról, a technológia adta hibákról, a nem megfelelő, vagy egyáltalán nem létező csapat összetételéből adódó hibákról, a kompetencia hiányáról és a módszertani hibákról általában.

 A prezi itt megtekinthető.